5. Rész- Egy hihetetlen nap... fele

Egész nap lazsáltunk, ki sem dugtuk az orrunkat a házból, csak én reggel, mikor kávézni voltam. De ennyi.
Annyit nevettünk, mint még soha. Este beraktunk egy filmet és azt néztük. Én megint elaludtam, nagyon fáradt voltam. Valamikor éjjel felébredtem arra, hogy a konyhában ég a villany.
Kimentem és a következő látvány tárult elém:

Komolyan engem ott és akkor, akkora röhögőgörcs kapott el, hogy összeestem az ajtóban.

Dia rám nézett, tele szájjal.

-Szia, mizu?- kérdezte.

-Te mit csinálsz?- kérdeztem még mindig nevetve.

-Hát eszem, minek néz ki?

-Jó, de hány óra van?

-Nem tom', asszem fél éjfél.- mondta.

-Na jó, akkor én megyek és lefekszem.

-Nem kéne ennyit aludnod, olyan vagy, mint egy kisbaba. De komolyan. Mi van veled? Máskor kibírod hetekig pár óra alvással.

-Nem tudom.. De igazad van. Mind egy, most akkor is lefekszeeeeeeeem.- mondtam és közben ásítottam egyet.

Bementem a szobámba és bedőltem az ágyba.

 

Reggel arra keltem, hogy valaki csönget. Mivel Dia nem nyitott ajtót, nekem kellett felállnom. Tök kómásan kimentem és kinyitottam.

-Jó reggelt!- köszönt Simon.

 

-Jó reggelt!- ébredtem fel rögtön.

Be hívtam és kérve 5 percet, berohantam Diához.

-Itt van Simon!!!- mondtam neki.

-Hmmm?- kérdezte még fél álomban.

-Itt van Simon.- ismételtem meg.

-Miiiii?- pattant fel.

Mindketten őrült készülődésbe kezdtünk, hisz itt van SIMON COWELL, aki én pizsamában és kócosan engedtem be a lakásba. Mondjuk nekem Simonról mindig a One Direction jut eszembe.

Gyorsan elkészültünk és kimentünk Simonhoz a nappaliba.

-Hogy vagytok lányok?- kérdezte.

-Jól, köszönjük.- mosolyogtunk rá.

-Jól van. Most pedig beszéljünk arról, amiért itt vagytok. Szóval lányok, én látok bennetek valamit, ami kell ahhoz, hogy igazi sztár lehessen. És nem csak a hihetetlen nagy tehetségetekről beszélek.

Mikor ezt kimondta, nekem meg állt a világ. Én most álmodom? Simon Cowell komolyan ezt mondta, nekünk??? Ez egyszerűen hihetetlen.

Megbeszéltük, hogy bemegyünk felvenni pár számot, amit az X-faktorban énekeltünk.

Közben beszéltem Perrie-vel (Little Mix), hogy később beülünk kávézni.

 

Így is tettünk. Kezdtük azzal, hogy Simon elvitt minket egy stúdióba.

Még sosem voltunk ilyen helyen, úgyhogy mindenre rácsodálkoztunk rendesen.

Annyi gomb volt ott. Elmondták, hogy megy egy felvétel.

Aztán Simon beállított minket és a 'Happy Ending'-et kezdtük fel énekelni.

Mikor a refrénben a magas kitartás jött, nagyon pánikoltam, hogy elrontom, így sikerült is. Nem sikerül kitartanom és elhalt a végére. Nagyon elszégyelltem magam.

-Tartsunk 5 perc szünetet.- szólt be valaki a mikrofonon.

Kimentünk a felvevő fülkéből és nem hittem a szememnek. Ott álltak előttem, pár lépésre tőlem és én az ő fülük hallatára rontottam el a dalt.

A One Direction állt ott előttem, én pedig azt hittem, elsüllyedek szégyenemben. Éreztem, hogy az előbb még tűzvörös fejem, most teljesen lesápad.

Ez Diának is feltűnt, de nem volt ideje szólni, mert kiviharzottam a helyiségből. Kimentem a folyosóra és leültem a lépcsőre. Ott ültem és azon gondolkodtam, lehetek-e ennél gázabb.

Ekkor kilépett az ajtón Harry. Igen, Harry Styles. Odajött hozzám. Leguggolt.

-Jól vagy?- kérdezte.

Meg sem bírtam szólalni. Egyszerre majd' kiugrott a szívem és majd' elástam volna magam a föld alá.

Bólintottam.

-Ne aggódj a hang kitartása miatt. Ez normális, hisz először vagy ilyen helyen.

Nem szóltam semmit, így folytatta.

-Láttalak titeket az élő show-ban és gyönyörű hangod van. Én tudom, hogy ki tudod tartani azt a hangot, ezért egy cseppet sem kell aggódnod.

-De mindenki hallotta, ahogy elrontom.- mondtam és lesütöttem a szemem.

-És?- kérdezte.- Tudod, én hányszor rontok? És csak nevetek rajta. Na jó, azért az kicsit más, hisz én már több. mint 2 éve ezt csinálom, de az elején én is mindig elrontottam. És komolyan a mai napig is ugyan így van ez.

Elmosolyodtam.

-Nagyon szép a mosolyod.- mondta, mire elpirultam.

-Köszönöm.

Kicsit még beszélgettünk, közben leült mellém a lépcsőre. Teljesen belemerültünk a társalgásba, mikor Dia kihajolt az ajtón.

-Bella, már vissza sem jössz?

-Opsz. De persze, máris.

Mindketten felálltunk a lépcsőről. Bementünk, de mielőtt újra kezdtük volna, Harry rám villantotta azt a gyönyörű mosolyát,

Mondanom sem kell, hogy minden hangot kitartottam és azt hiszem, elég jól énekeltem el a dalt.

Még egy pár számot énekeltünk, majd kimentünk a többiekhez visszahallgatni a számokat.

-Éhes vagyok.- súgta nekem Dia.

Niall ezt meghallva, rögtön felénk nézett mosolyogva.

Komolyan mondom, ha még valamelyikük ilyen mosolyt villant, én itt helyben halok meg.

-Akkor menjünk enni.- ajánlotta fel Niall Diának személyre szólóan.

-Kinek hozzunk kaját?- kiáltotta el magát Niall.

Mindenki mondott valamit, amit kér, így Niallék elmentek kajáért, addig mi ott maradtunk beszélgetni.

Azt sem tudom, hogy mi volt a téma, mert én végig csak Harry-vel szemeztem...



 

4. Rész- Amerikában

Alig bírtam elaludni, így bekapcsoltam a laptopom.
Kiosontam és behoztam egy pohár eperturmixot.

Fent volt Facebook-on nagyon sok ismerősöm, így nem unatkoztam.
Fél kettőkor azonban, gondoltam le kéne már feküdni, tekintve, hogy fél hétkor kelek, mert tízkor indul a gép.
Sok idő kell, lányból vagyok.
Kikapcsoltam a gépet és szerintem az eperturmix hatására, rögtön elaludtam.
Mikor reggel csörgött a telefonom, alig bírtam felkelni. Nem, nem az ébresztő volt, hanem az én legjobb barátnőm.
-Szia!- köszönt.- Fent vagy?
-Nem Dia, még alszom.- mondtam kómásan.
-Oppsz, felébresztettelek?
-Igen...- legszívesebben visszaaludtam volna, de már kinyitottam a szemem, így nem ment volna, amúgy is 15 perc múlva én is kelek.
-Hánykor feküdtél le?- kérdezte Dia.
-Azt hiszem, fél egykor.- füllentettem egy órácskát.- De figyi.. nem lehetne, hogy most leteszem? Találkozunk a reptéren nemsokára.
-Oké álomszuszék.- mondta és letette.
Anyáék kivittek a reptérre, ott persze úgy omlottam Dia karjaiba, mintha legalább egy éve nem találkoztam volna vele.
Aztán miután elbúcsúztam anyáéktól, Dia pedig a saját szüleitől, el kezdtünk beszállni.
A gépen felhívtam a nővérem, mert vele tegnap is csak telefonon beszéltem, mikor elhadartam neki, hogy mi is történt.
Hihetetlen, hogy pár óra leforgása alatt, mennyire megváltozhat az ember élete.
Épp letettem a telefont, és el akartam bóbiskolni, mikor jött egy sms-em a Jesy-től (Little Mix).
"Szia. Hallottam a nagy hírt, pár nap múlva mi is megyünk Amerikába, majd ott találkozunk. Jesy xoxo"

Megmutattam Diának, aztán nála is maradt a telóm, mert én 2 percen belül el is aludtam.
Pár óra múlva Dia ébresztett.
-Bella, kösd be magad, mindjárt megkezdjük a leszállást.
Bekötöttem magam, de szerintem úgy néztem ki, mint egy élőhalott, pedig az éjszakai alvást és ezt összevetve, legalább 12 órát aludtam.
Leszálltunk és megkaptuk a csomagokat. Simon küldött értünk egy taxit, ami majd elvisz minket a lakásunkra, amit Simon tart fent nekünk.
Beszálltunk a taxiba és Dia csinált magáról egy képet, amit rögtön fel is töltött Twitterre, Facebook-ra, Instagram-ra, ezzel a felirattal: Vigyázz New York, jövünk! ;)

Míg a lakáshoz kocsikáztunk, komolyan tátott szájjal néztünk kifele az ablakon.

Oda értünk, és kipakoltunk az autóból.

Mikor bementünk találtunk egy levelet az asztalon, amit Dia felolvasott.

-Kedves Dianna és Bella! Szokjátok a várost és pihenjetek. A repülő út biztos kifárasztott titeket. Holnap benézek. Simon.

-Na a pihenés az ránk fér.- mondtam.

-Rád? Hisz egész úton aludtál.- mondta Dia.

-Jól van na.

 

Főztem egy kávét, miután felfedeztem a konyhát (ami egyszerűen csodálatos volt, óriási hűtővel)





, ja és amúgy én nem kávézom, de gondoltam egyszer csak nem árt, és kiültem a kertbe. Kicsit hűvös volt, mert épp kelt fel a nap, így kivittem magammal az amerikai zászlós takarómat. Ezt Diannanak persze rögtön meg kellett örökítenie és landolt az előbb említett közösségi oldalakon.

Ja és a hajam kicsit megváltozott az X-faktor alatt. Szőkébb lett :D

3. Rész- Váratlan fordulat

Elég nehéz volt az elmúlt több, mint 3 hónap, mert ha nem próbáltunk, akkor suliban voltunk, ha nem suliban, akkor próbáltunk. Nem sokat volt időnk aludni, de most éreztem leginkább, hogy megérte.
Itt álltunk egy lépésre a győzelemtől.
Az elkövetkezendő egy hétben még nagyon hajtásba kezdtünk,még kevesebbet aludtunk és mégtöbbet gyakoroltunk.
Péntek este hullafáradtan omlottunk az ágyba.
-Dia, holnap...
-Holnap...- elég volt ennyit beszélnünk, és mindent megértettük. Azt hiszem, többre nem is futotta volna az energiánkból. Azonnal álomba merültünk.
Másnap még kétszer le kellett próbálni az egész műsort, úgyhogy megint korán keltünk. Délután ötkor viszont el kellett kezdeni készülődni az esti show-ra.


És ott álltunk. Kézen fogva vártuk, hogy kinyíljon a színpadra vezető ajtó, mikor ez megtörtént kiléptünk és belekezdtünk a Happy Ending-be.
http://www.youtube.com/watch?v=pxA26LGI2Mc
Végig fogtuk egymás kezét.
Miután lejöttünk a színpadról egymásra borultunk.

Végül, ott álltunk, és azt vártuk, hogy kimondják a nyertes nevét.
És... kimondták. Az idő lelassult, talán meg is állt.
Nem mi nyertünk. Kimondták az ellenfelünk nevét. Furcsa, de nem éreztem úgy, mintha vesztesek lennénk. Persze, mindketten megkönnyeztük Diával, de azt hiszem, ő is érezte, hogy igenis, mi is nyertünk.
Lement a show, mindenki odajött hozzánk, és elmondta, mennyire sajnálja, hogy nem mi nyertünk, de szuperek voltunk.
Aztán csörgött a telefonom.
-Igen?- szóltam bele.
Egy női hang szólt bele, valamit magyarázott, hogy kinek az asszisztense, de nem nagyon értettem. Ez után, oda adta valakinek a telefont, akinek a hangját már sokszor hallottam a Tv-ben.
Miután letettem, teljesen lefagytam. Nem csak, hogy megmozdulni, de még pislogni sem tudtam.
-Bella!- jött oda hozzám Dia.- Jól vagy?
Meg sem moccantam, mire gy kicsit megrázott.
-Most beszéltem...
-Kivel?- kérdezte.
-Én... én...
-Bella, mondd már!- szólt rám.
-Én most beszéltem Simon Cowell-el.
-Miiiiiiiiii???!!!- sikított, mire mindenki odanézett. Ezért kicsit csendesebben folytattuk.
-Azt mondta, hogy látta a mai show-t és ő szeretne a menedzserünk lenni. Azt mondta, repüljünk hozzá Amerikába.
-Áááááááá.- sikított, amibe én is bekapcsolódtam.
Ez egy elég vicces szituáció, amikor 2 lány az X-faktor színpadján sikítva ugrál.
Mindenki odajött hozzánk, de akkor mi abbahagytuk és elmentünk, mintha mi sem történt volna.
Mikor ezt itthon elmeséltem, a szüleim felugrottak örömükben és csak egy akadálya volt annak, hogy elengedjen.
-Bella, és mi lesz az iskolával?- kérdezte anya.
-Azt befejezem ...- most aztán gondolkodóba estem. Nem lehet, hogy az iskola áll az álmom megvalósításának útjában. Aztán kitaláltam.- Majd befejezem levelezésen.
Nagyon nehezen, komolyan, nagyon nehezen, de belementek.
Aztán jött a telefon Diától, hogy őt is elengedték.
Simon azt mondta, visszahív este és így is lett. Megmondtam neki és azt mondta holnap indul a gépünk.
Mikor megkérdeztem, hogy ez hogy lehet, azt mondta, tudta, hogy igent mondunk és már lefoglalta a jegyeket. Felnevettem, majd letettem.
És kezdtem csomagolni.

Három bőröndbe pakoltam, méret szerint egyre nagyobbakba. Ez már a legkisebb...

2 Rész- Menetelés a döntőig

Kiléptünk a nagy fényességbe.
Valójában már nem is fogtam fel, hogy mi történik.
-Sziasztok.- köszöntek a mentorok.- Kik vagytok és mit fogtok előadni?
-Sziasztok.- kezdte Dia.- Én Dianna vagyok, ő pedig Bella.-mutatott rám.
-Az One Direction-tól, a Live while we're youngot fogjuk előadni.- szóltam közbe.
-Rendben lányok, egy kalappal.- mondta Nagy Feró.
Intettünk a Dj-nek, a zene pedig elkezdődött. Én kezdtem a számot Liam részével, majd Dia, aztán pedig ment minden magától.
Mikor befejeztük ás kinyitottam a szemem (mert az utolsó refrénnél becsuktam), mindenki tapsolt (állva!!!) és ujjongott.
Komolyan, még a mentorokból is felállt Nagy Feró és Geszti Péter.
Diannara, ő pedig rám.
Mikor elcsendesült a közönség, Geszti Péter kezdett beszélni.
-Lányok, megmondom őszintén, mikor elkezdtétek, azt hittem, el kell majd titeket küldenünk, de most azt hiszem, nem, én tudom, hogy ti idevalók vagytok.
Ezt őrülten nagy taps követte, majd Feró is szóhoz jutott.
-Lányok. Ez a hangulat, amit ti csináltatok, az valami hihetetlen. Komolyan mondom, én ilyet még nem láttam, hogy 2 ilyen fiatal lány ilyesfajta őrjöngést váltson ki mindenkiből.
Ekkor már olyan szinten tapsoltak és füttyögtek, hogy Feró nem tudta befejezni a mondandóját, úgyhogy le is tett erről.
Ezután Keresztes Ildikó következett.
-Most csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz, de adnék egy tanácsot neked Bella. Bátrabban és energikusabban indítsd a számot, ha te kezdesz, mert ez kihat az egész számra. Bár most ezt teljesen betuthatjuk annak, hogy ez mind új nektek és izgultatok. Szóval csajok, csak annyit mondhatok, hogy ha mindig így teljesítetek, az életben nem lesz több gondotok.
Őt is mindenki megtapsolta, végül Malek Miki is szót kért.
-Nem mondok mást lányok, csak, hogy ez szuper volt. Azt hiszem ez magáért beszél. Akkor én kezdem is a szavazást: IGEN!
Feró:- Egy hatalmas IGEN.
Ildikó:- IGEEEEN.- húzta el az 'e' betűt.
Geszti:- Erre lehetne mást mondani? IGEN.

Végül őt is és minket is megtapsoltak és lementünk a színpadról. Mikor kiértünk a színfalak mögül Dianna nyakába ugrottam.
-Úristen Dia, ezt el sem hiszem.- sikongattam.
Dia is ugrálni kezdett örömében.

A nevünk a következő lett: The Dreamers.
Minden egyes alkalommal ilyen osztatlan sikert arattunk, bár mondhatom nem kis erőfeszítésünkbe került.
Egyenes út vezetett minket az élő showba. Mentorul Geszti Pétert kaptuk meg, és vele meneteltünk az élő showban.
Elérkezett az utolsó előtti show, ahol már csak három versenyző küzdhetett az álmáért. Igen, mi voltunk az egyik.
Ez a nap, az a nap volt, ahol mindannyian kaptunk egy külföldi sztár fellépőt és vele kellett duetteznünk.
Azt hiszem, nem is kaphattunk volna jobb csapatot. Ők voltak a Little Mix.
Perrie, Jade, Jesy és Leigh-Anne, mellettük Dianna és én.
Hihetetlen este volt.
A show végén ott álltunk kézen fogva, Geszti Péter két oldalán a másik két versenyző pedig Ildikó két oldalán. Vártuk az "ítéletet".
-A szavazatokat összeszámoltuk, és megvan az a két versenyző, aki tovább küzdhet, hogy elérje a céljait. Az, aki a jövőhéten is visszajöhet, hogy bizonyítson nekünk *drámai szünet*, nem más, mint a 'The Dreamers'.
Óriási taps vihar követte, én pedig alig bírtam állni a lábamon. Péter szorosan magához ölelt minket, majd zokogva mentünk le a színpadról, hogy megtudjuk ki lesz az ellenfelünk.
Mikor leértünk a Little Mix-es lányok rögtön odajöttek hozzánk gratulálni.
Mindannyiukat megöleltük, majd a kivetítő felé fordultunk és megtudtuk, ki lesz az ellenfelünk.

A show után ünnepelni mentünk egy szórakozó helyre, a hova a LM-es lányok is velünk tartottak.
 Órákig táncoltunk, majd hívtunk egy taxit, hogy haza (az X-faktoros szállásunkra) vigyen minket. Miközben az autót vártuk, beszélgettünk a (LM-es) lányokkal.
-Köszönjük a mai szuper duettet.- mondtam nekik.
-Élvezet volt.- mondta Jade.
Még beszélgettünk a taxiban, majd számot cseréltünk és a lelkünkre kötötték, hogy tartsuk a kapcsolatot. Ez persze egyáltalán nem volt ellenünkre.
-Jó éjt csajok.!- mondta Perrie, mikor kiszálltunk.
-Jó éjt!- kiabáltuk vissza, majd felmentünk a lakásba.

1 rész.- A kezdet

Dianna már legalább egy éve nyaggatott, hogy jelentkezünk az X-faktorba, de eddig nem mehettem, hisz 16 év a korhatár.
Igazából kicsit örültem neki, mert nagyon szégyenlős vagyok, és szerintem jó hangom sincsen, bár Dia folyton azt mondja, hogy de igenis, az van.
Neki viszont határozottan csodálatos hangja van.
Most viszont ott ültünk a laptopom előtt. A regisztrációs lap előttünk volt megnyitva.
-Bella kérlek! Hiszen megígérted.- kérlelt.
-Én erre nem emlékszem...- mondtam, pedig tisztán emlékszem a tavaly téli kijelentésemre.
Olyan boci szemekkel nézett rám, amiknek sosem tudtam ellenállni. Most viszont gyorsan elfordultam.
-Bella! Megígérted. Azt hittem tartod az ígéreted.- most megsértődött.
Kicsit, na jó nagyon bűntudatom volt. Körülbelül 5 perc múlva aztán újra felém fordult.
-Mégis mit veszthetnél? Maximum sikeresek leszünk. Azt hiszem ez a legrosszabb, ami történhet.
Ebben most teljesen igaza volt.
-Jólvan, de aztán ha a hangom miatt a fél világ rajtam fog röhögni, komolyan mondom soha többé nem szólok hozzád.
Elnevette magát és bepöntyögte az adatainkat, majd entert nyomott.
A rendszer töltött, majd megjelent a sorszámunk és a "selejtező" időpontja:
Július 6, a sorszámunk pedig: 1965980
-Ejha, jó sokan jelentkeztek már.- lepődtünk meg mindketten.
Az elkövetkezendő 2 és fél hétben folyamatosan gyakoroltunk.
A One Direction-tól a Live while we're young-ot adtuk elő.
Nem véletlen, hogy az ő számukat, hisz ők a kedvenc bandánk. Mások mindig is kinevettek minket, amiért annyira rajongtunk és rajongunk értük, de mi tudtuk, hogy ez nem csak rajongás. Ez annál sokkal több.

Eljött a nagy nap. Ma volt a meghallgatás, én pedig rettenetesen izgultam. Dia átjött és innen indultunk, de előbb még megcsináltuk a hajunkat. Najó, inkább a nővérem csinálta meg a hajunkat, de a lényeg az, hogy szuper lett.

 

Ezután elindultunk és másfél óra utazás után odaértünk. Bár már nyolckor ott voltunk, a tömeg már hihetetlenül nagy volt.

 

Ez a kép már a tv adásából van.
Mikor beértünk a stúdióba, mert az előttünk állókat már meghallgatták, már délután fél 3 volt. Már kevesebben, mint huszan voltat előttünk, rajtam pedig kezdett eluralkodni a pánik.
-Bella! Nyugi, nehogy elájulj itt nekem!- mondta és szembe állt velem.- Gondolj a fiúkra (One Direction), ők mennyire izgulhattak. Ott sokkal több néző volt. Ez ahhoz képest csak egy bábszínház.
Bólintottam, de még mindig nagyon feszült voltam. A tenyerem izzadt, a fejem olyan volt, mint egy paradicsom.
Lassan kezdtek elfogyni előlünk az emberek és azt vettem észre, hogy Diára is átragad az feszültségem.
Egy ember volt előttünk. Megfogtuk egymás kezét és így sétáltunk be a színfalak közé.
Azaz egy ember kijött (csak mondom, hogy sírva, gondolom nem aratott osztatlan sikert), nekünk pedig a kezünkbe nyomták a mikrofonokat.
Egy felhallgatós srác lépett mellénk és vissza számolt.
-5...4...3...2...1...Mehettek.- azzal egy kicsit meglökött minket a színpad felé, mi pedig kiléptünk a nagy fényességbe...

Bemutatkozás

Dianna. Ő a legjobb barátnőm, már évek óta.
Komolyan ő a legfontosabb ember az életemben. Ezt a képet tavaly télen csináltam róla.
Mindig mellettem állt, és ez meg is hozta a gyümölcsét. Ha akarnánk sem tudnánk egymást elfelejteni, de persze sosem akarnánk.
Volt pár veszekedésünk, de mindig csak kis apróságokon vesztünk össze, ez a mai napig így van.
Ő most 17 éves. Minden sport tőle a lehető legtávolabb állt, imád lustálkodni.

Ez pedig én lennék. Bellának hívnak, 16 éves vagyok. Kézilabdázom három éve, azelőtt úsztam és kosaraztam. Diannaval ellentétben én imádok mozogni, de ennek ellenére mindig találunk megfelelő közös programot.
Ez a kép életem első és szerintem egyetlen nyaralásán készült, a nyáron.

Közös tulajdonságunk Diannaval, hogy imádunk énekelni, bár sosem mertünk nagy közönség előtt.
Valójában senki előtt sem.
De ez most meg fog változni...